|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Egeresi Sándor 1996. február 21.Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Orbán Viktor a napokban /febr. 16-án/ egységes kisebbségi autonómia-koncepció egyeztetését javasolta a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek részvételével. Erről kérdezte az érdekelteket Udvardy Zoltán. A Magyar Koalíción belül tisztázzák először az autonómia kérdését, utána semmi akadályát nem látja a kérdés megvitatásának, nyilatkozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Nagy örömmel vesznek részt a Tőkés László és Orbán Viktor által javasolt egyeztetésben, ugyanakkor kérdéses, lehet-e az összes határon túli magyar közösség számára univerzális autonómiamodellt felállítani. Dalmay Árpád, a Bereg Vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke fontosnak tartaná, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyancsak fontosnak az egyeztetést, ezt már ők is javasolták. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének /VMSZ/ alelnöke kifejtette, hogy a VMSZ szerint a parlamenti vitanap használhat a határon túli magyarságnak A VMSZ alelnöke szintén az egységes nemzetstratégiát szorgalmazta. Mátis Jenő, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselője szerint is szükséges a hatpárti konszenzus az autonómia kérdésében. A parlamenti vitanap a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozik. /Udvardy Zoltán: Az egységes nemzeti stratégia kívánalma. Autonómiaügy. = Új Magyarország, febr. 21./2004. január 29.Az eljövendő választásokon való közös fellépésre szólította a délvidéki magyar pártokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A VMSZ két alelnöke, Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter és Egeresi Sándor tartományi parlamenti alelnök Újvidéken tartott közös sajtótájékoztatóján tette közzé a legnagyobb délvidéki magyar párt felhívását. A választáson a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom is részt vett a 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási koalícióban. Két párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – ebből kimaradt, az előbbi a VMSZ-től külön indult a választáson, az utóbbi pedig bojkottra szólította a délvidéki magyarságot. /A VMSZ közös fellépésre szólítja a magyar pártokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./2004. augusztus 19.A szerbiai kormányt a tehetetlenség jellemzi, a belgrádi belügyminisztérium pedig lehetetlenségével tűnik ki a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások kérdésében – jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke aug. 18-án Budapesten, újságíróknak. "Elvárjuk és követeljük a szerbiai kormánytól, hogy mindent tegyen meg a magyarellenes incidensek tetteseinek kézre kerítése és méltó megbüntetése érdekében" – mondta Egeresi Sándor, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt továbbra is aggasztónak nevezte a "megfélemlítési kampányt", emellett kétoldalú és a nemzetközi diplomáciai színtéren egyaránt egyértelmű és határozott fellépést sürgetett az atrocitások megfékezéséért. A Fidesz európai parlamenti képviselői napirendre tűzik a kérdést az EP-ben, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé pedig egy közös MSZP-Fidesz indítványt adtak be – tette hozzá. Egeresi Sándor közölte: nem véletlen, hogy a magyarokat támadó tetteseket nem találják meg. /A VMSZ a szerb kormányt bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./2005. november 16.Tiltakozott a november 15.-i parlamenti ülésen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az ellen, hogy neonácikkal igyekeznek egy kalap alá venni a radikális képviselők a vajdasági magyar háborús veteránokat. Az elmúlt napokban szerbiai és vajdasági pártok, politikusok és civil szervezetek élesen bírálták a Szabadkán november 12-én, szombaton megtartott honvédtalálkozót. A parlamentben egy november 9-i neonáci incidenssel kötötték össze az eseményt. A bírálók párhuzamot vonnak a honvédtalálkozó és a múlt szerdán Újvidéken történt neonáci rendbontás között, gyakorta mindkét eseményre a „fasiszta” és „nacionalista” jelzőt használják – és erélyesen követelik az újfasiszta rendezvények és szervezetek betiltását. „A honvédtalálkozó politikai kérdés, a neonáci incidens pedig biztonsági kérdés – utóbbi esetben rendőri hatékonyságot várt el a VMSZ, és ez meg is történt” – részletezte Egeresi Sándor képviselő. Közel hetven vajdasági magyar háborús veterán részvételével tartották meg Szabadkán a második délvidéki honvédtalálkozót, amelyen a VMSZ vezetői is képviseltették magukat – akik a tavalyi, első alkalommal rendezett szabadkai honvédtalálkozón még maguk is elhatárolódtak a rendezvénytől. /Gergely Edit: VMSZ: a honvédek nem vajdasági fasiszták! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2008. november 1.Vajdaság szerepét felértékelő hármas parlamenti elnöki találkozó volt október 29-én Újvidéken Szili Katalin magyar házelnök, Slavica Djukics-Dejanovics szerb és Egeresi Sándor vajdasági törvényhozási elnök részvételével. A vajdasági parlament elnöke ezúttal nem pusztán szervezője, hanem egyenrangú résztvevője volt az eseménynek. Szili Katalin az utóbbi években gyakorlattá tette szerb partnereivel a legalább félévenkénti megbeszélést, most találkozott először Slavica Djukics-Dejanoviccsal, aki a májusi parlamenti választás nyomán nyerte el tisztségét. Szili Katalin arról beszélt, hogy a Vajdaságnak, mint összekötő kapocsnak kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy megvalósuljon a régiók közti együttműködésről alkotott európai uniós elképzelés. Ezzel kimondatlanul is támogatásáról biztosította a Vajdaság új, nagyobb autonómiát előirányzó alaptörvényét, amelyet az újvidéki parlament már elfogadott, de törvényerőre emeléséhez még a belgrádi törvényhozás egyetértésére van szükség. Nagyszerb körök részéről heves támadások érik a dokumentumot, amelyben sokan Szerbia további feldarabolásának, a Vajdaság elszakításának eszközét látják. /Felértékelődik a Vajdaság szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./2009. április 4.Az utóbbi napokban több magyarellenes incidens történt a Vajdaságban. Ismeretlenek festékkel öntötték le a bácskossuthfalvi (Stara Moravica) Kossuth-szobor talapzatát. Április 1-jén a temerini Kókai Imre Általános Iskola központi épületének falán jelent meg nemzeti gyűlöletet szító, Magyarországra a magyarokkal felirat. A magyar iskolán korábban is jelent már meg rosszindulatú felirat. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke nyugtalanítónak tartja ezeket, és a korábban Temerinben, Zomborban és Újvidéken történt incidenseket. A politikus ezért jelentést kért az újvidéki rendőrségtől, amely megerősítette, hogy pár hete Temerinben etnikai indíttatásból támadtak meg egy magyar fiatalt. Ugyancsak a nemzeti gyűlölet szításának szándéka vezette azokat, akik az újvidéki katolikus temető kápolnájára a magyar és a horvát közösséget sértő, illetve fenyegető üzeneteket írtak. /Magyarellenes incidensek a Vajdaságban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2009. november 2.1944 őszén, illetve a következő év elején a Délvidéken a szerb partizánok egyes források szerint 20 ezer, mások szerint 40 ezer magyart végeztek ki. Erről a vajdasági magyar családokban, csakúgy, mint a hatalmon lévők körében, sokáig hallgattak. A jugoszláv történetírás letagadta, illetve szükséges igazságtételként állította be „a fasiszta magyarok és a kollektív bűnösnek nyilvánított ugyancsak fasiszta németek elleni megtorlásokat”. Az utóbbi 15–20 évben örvendetesen megszaporodtak az 1944–45-ös atrocitásokkal foglalkozó tényfeltáró kiadványok, közöttük is a monografikus igényű helytörténeti és régiótörténeti jellegű munkák. Mojzes Antal, dr. Mészáros Sándor, Forró Lajos, Teleki Júlia, Szloboda János, Matuska Márton, Csorba Béla, de mások is kísérletet tettek arra, hogy a maguk környezetében végzett kutatással hozzájáruljanak az igazság feltárásához. Ez nem könnyű, mert a felelősök és csatlósaik több évtizeden át mindent megtettek, hogy a tényeket eltüntessék, megsemmisítsék, eltitkolják és meghamisítsák. Ezt bizonyítja, hogy a csúrogi magyar áldozatok maradványait a dögtemetőből titokban máshova szállították, a tömegsírok egy része fölé a hatvanas években autóbusz-pályaudvarokat építettek, esetleg szeméttelepet létesítettek a helyükön. Szerbiában a levéltári anyagok jó része még ma is hozzáférhetetlen. Temessük el ezeket az embereket tisztességesen – mondja Forró Lajos magyarkanizsai származású, Szegeden élő történész, aki nemcsak könyveket írt és filmet készített, de bírósági úton próbálja elérni az ártatlanul kivégzett nagyapja rehabilitálását. Teleki Júlia helytörténész, több kötet szerzője, akinek az édesapját a csúrogi dögtemetőben hantolták el, maga pedig egyévesen a faluból kitelepített magyarok között volt, már csak azt szeretné hivatalosan hallani, hogy a szörnyűségek valóban megtörténtek. És egy tartós emléktáblát a vesztőhelyen, amelyet végre nem rombolnának le a vandálok, mint ahogyan eddig tették a hozzátartozók által felállított keresztekkel. A vajdasági képviselőház is pénzelt egy több évig tartó kutatást, eléggé felemásra sikeredett az eredménye. Az igazság felé vezető úton címmel mutatták be nemrégiben. (Az anyagot nagyon kevesen láthatták, mert a többkötetes kiadvány kilenc, az adatokat tartalmazó CD pedig 120 példányban készült el, ami egyszerűen nevetséges.) A szerzők, akik az 1941 és 1948 közötti időszakot vizsgálták, arra a megállapításra jutottak, hogy több mint százezer embert likvidáltak, közöttük 4600 magyart. Ezzel kapcsolatban Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke is megjegyezte, hogy a munka nem fejeződött be és a lista korántsem teljes. Személyes példaként hozta fel, hogy a saját nagyapját sem találta meg a névsorban. A legfontosabb annak a kimondása, hogy 1944 őszén és 1945 elején különös kegyetlenséggel elkövetett, törvénytelen népirtás zajlott, Tito tudtával és parancsára. /Tóth Lívia: Hatvanöt év után. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2009. december 15.Vajdaság parlamentje december 14-én ünnepélyesen kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. Az erről szóló határozatot a testület 86 kormánykoalícióhoz tartozó tagja szavazta meg. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként „szeparatista jellegű” okmánynak tartanak. Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza annak, amit az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta a törvényt. Két fontos pont maradt ki az alaptörvényből: nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről. Saját vagyon és bevételek nélkül Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd. /Kihirdették a Vajdaság autonómiáját megerősítő alaptörvényt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./2010. november 5.Nincsenek másodrendű áldozatok - Egeresi Sándorral találkozott Újvidéken Tőkés LászlóSzerbiai látogatása során csütörtökön Újvidéken járt Tőkés László püspök, az Európai Parlament alelnöke, aki Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház elnökével, Boris Barjaktarović tartományi kormányfőhelyettessel, valamint Daniel Petrovićtyal, a Román Nemzeti Tanács elnökével is tárgyalt. Egeresi és Tőkés egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani Szerbia Európához való közeledését, az integrációs folyamatban pedig Vajdaságnak kiemelten fontos helye és szerepe van. A képviselőház elnöke az eszmecserét követő sajtótájékoztatón elmondta: vendégével beszéltek az itt élő kisebbségek helyzetének javulásáról, sőt a nemzeti alapon történő atrocitásokkal kapcsolatos problémákról is. A képviselőház elnöke átadta Tőkésnek a vajdasági parlament ankétbizottsága által összeállított, az 1941 és 1948 közötti áldozatok nem teljes névsorát tartalmazó dokumentumot, melynek nagy szerepe van abban, hogy „pontot lehessen tenni egy sötét korszak végére”. Az Európai Parlament alelnöke azt mondta, látogatását azzal az eszmével összhangban teszi, mely soha többé nem kíván tömegsírokat, áldozatokat látni ezeken a vidékeken. – Ahogyan a polgároknak, úgy az áldozatoknak is egyenrangúaknak kellene lenniük, nem szabad megengedni, hogy első- és másodrendű áldozatokra osszák szét őket. A magyar fél már számos alkalommal kért elnézést a történelmi hibákért, jó néven vennénk, ha Szerbia is megtenné ezt a magyar áldozatok miatt. Jómagam ezt legszívesebben az európai integráció egyik előfeltételének is megtenném – fogalmazott Tőkés László. Nem kívánta kommentálni azokat a „nagypolitikai” feltételeket, amelyek Mladić és Hadžić kiadatásához kötik nyolcmillió ember boldogulását, de elmondta: az elkövetett bűneiért mindenkinek felelnie kell. Pozitívan értékelte az ország csatlakozási törekvéseit, melyekben szerinte lényeges lépést jelent Vajdaság statútumának, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az elfogadása. AZ MNT KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Egy nappal korábban Tőkés László Csonka Áronnal, a VMDK elnökével találkozott. Az újonnan kinevezett pártvezető elmondta: terveik között szerepel az MNT külső ellenőrzése. Emellett szó esett még a magyar autonómia jelenlegi helyzetéről, a vagyon-visszaszármaztatásról, valamint az osztályösszevonások problémájáról is. Csonka Áron elmondta: a VMDK javasolni fogja, hogy a jövőre esedékes népszámlálás alkalmával az állam az összeírással párhuzamosan írja fel a kisebbségekhez tartozó személyeket – kikérve a beleegyezésüket – egy államilag szavatolt adatvédelmi eljárásban a nemzeti tanácsoknál alkalmazandó külön választási névjegyzékre. Ezzel ugyanis ki lehetne küszöbölni a jelenlegi törvény egyik gyenge pontját. DOKUMENTÁLT ATROCITÁSOK Tőkés László megbeszéléseket folytatott Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével is. Mint a párt közleményéből kiderül, Ágoston jelezte, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében mintha fordulat állt volna be. A VMDP elnöke arra kérte az Európai Parlament alelnökét, hogy segítsen a még meglevő és az esetleg felmerülő nehézségek leküzdésében. Tőkés László a segítséget megígérte és hangsúlyozta, hogy a teljes igazság feltárása Vajdaságban és másutt is a nemzet egészének az ügye. A Tőkés–Ágoston találkozó témái közül a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése és a magyar állampolgárság könnyített felvétele külön hangsúlyt kapott. Magyar Szó (Újvidék) 2012. március 15.Az egész Kárpát-medencében emlékeztek 1848-raA Vajdaságban, Romániában és Kárpátalján is megemlékezéseket tartottak március tizenötödike alkalmából az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára. A KMKSZ Ungváron emlékezett A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungváron, a Petőfi-szobornál tartotta meg ünnepségét. Beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: “ha a kárpátaljai magyarok méltó utódai akarnak lenni 1848-1949 hőseinek, akkor itt és most kell megvívniuk saját forradalmukat, hogy ne szakadjon meg a nemzet túlélésének a lánca, hogy a magyarokat a jövőben ne történelmi kuriózumként emlegessék ezen a tájon”. – Ha a kárpátaljai magyarság meg akar maradni, akkor elsősorban az anyanyelvű iskoláit kell megvédenie, amihez az szükséges, hogy a magyar emberek magyar iskolába írassák a gyermekeiket – tette hozzá. Beszédében Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke elítélte a kárpátaljai magyarokat érő ukrán nacionalista támadásokat. Azt kérte az ukrán államhatalomtól, hogy biztosítsa a magyarok számára az alkotmányos jogaikat. Kárpátalja magyarsága megyeszerte megemlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A KMKSZ szervezésében Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában, míg Munkácson, a szabadságharc podheringi csatájának emlékművénél tartottak ünnepi rendezvényt és koszorúzást. Técsőn és Nagypaládon a helyi Kossuth-szobornál méltatták március 15-ét. Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, az ukrán fővárosban a Kijevi Magyarok Egyesülete szervezett ünnepi megemlékezéseket. Emlékezés 1848 hőseire a Bácskában és a Bánátban A Bácska és a Bánság több mint 15 településén emlékezett meg az évfordulóról. Óbecsén felavatták a Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát. A forradalom költőjének életnagyságú bronz szobra Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása. A Petőfi Sándor nevét viselő magyar kultúrkör épülete előtt és az ugyancsak Petőfiről elnevezett óbecsei általános iskola szomszédságában álló szobornál tartott megemlékezésen részt vett Réthelyi Miklós, Magyarország nemzeti erőforrás minisztere, Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke, Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, egyházi méltóságok, köztársasági és tartományi parlamenti képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Réthelyi Miklós beszédében emlékeztetett rá, hogy a délvidékiek derekasan kivették a részüket az 1848-as szabadságharcból, hisz az aradi vértanúk közül négyen is a Délvidékről származtak. “Petőfi nélkül nincs magyar kultúra, magyar kultúra nélkül nincs magyarság” – fogalmazott Réthelyi Miklós. A bánsági Magyarittebén 108 éve áll Kossuth Lajos szobra és 1990 óta évről évre megkoszorúzzák azt. A néhány száz fős ünneplő tömeg előtt beszédet mondott Páll Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke, Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke, és Hangya István, a VMDK tanácsának a tagja. Csütörtökön Petőfi szobránál, emléktáblájánál koszorúztak Bácskertesen és Lukácsfalván is Kelemen Hunor: 1848 ifjainak szabadságharca a miénk is Petőfi és Kossuth, vagy a márciusi ifjak követelései ma is aktuálisak, azokat nem ülte meg az esztendők pora, “az ő igazságuk a miénk, minden magyar igazsága” – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csütörtökön Szatmárnémetiben. Az István téren megjelent, több száz fős ünneplő tömeg előtt az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: 164 éve más-más eszközökkel és körülmények között, de ugyanazért a célokért küzd a magyarság, jólétet, biztonságot, szülőföldön való boldogulást, szabadságot és törvény előtti egyenlőséget akarva. Március 15. minden magyar ember ünnepe, nincsen különbség közöttünk, az ünnepen egyformák vagyunk és egyet akarunk – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette: a magyaroknak szeretni kell gyökereiket, a múlt történéseit ahhoz, hogy a nemzet bízni tudjon a jövőbe. “Legyünk ma büszkék, hogy Erdélyben megmaradtunk, legyünk ma büszkék, hogy itt erősek vagyunk!” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. MTI Bumm.sk lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
